Álmaimban semmit sem találsz,
Csak egy pillanat, amire vársz!
Lásd, mit más meg nem láthat,
Egy érzés, mi engem megválthat!
Zajos világ ezt meg nem értheti,
Csókod az, ami lelkem mentheti!
A csillagok össze súgnak felettünk,
Nem volt más mit tehettünk!
Téged várlak, de Te nem keresel,
Oh, bár tudnám merre is leszel!
A félelem az ki mindig követ,
Sötét kézként elragad meg is ölet!
Kereslek, de Te nem vagy már sehol,
Hangunk már másik tájba szól!
Léted hiánya még most is zeng,
De hallom lépteid, mely tovareng!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.